Mi újság?

Vannak-e ellentmondások a Teremtés könyvének elsõ és második fejezete között?

See this page in: angol nyelv (English), indonéz

Mindannyian hallottuk már azokat az érveket, melyek szerint sok ellentmondás lelhetõ fel a Teremtés könyvében. Sokan vallják például, hogy következetlenségek vannak az elsõ és második fejezetben olvasható, a teremtésre vonatkozó beszámolók között. Miben állnak tehát ezek a feltételezett ellentmondások?

Nem léteznek!

Ha azt olvassuk "Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten…" (1Móz 2,8), és "Formált tehát az Úristen a földbõl mindenféle mezei állatot…" (1Móz 2,19, saját kiemelés) nyilvánvaló, hogy a 2. fejezet állítása szerint a növények és az állatok Ádám elõtt teremtettek. Amikor Ádám elnevezte az állatokat (1Móz 2,20), azok már egyértelmûen léteztek. Nincsen ellentét a 2,20-ban említett állatok számbavételének sorrendjében. Ez valószínûleg az a sorrend, amelyben Ádám találkozott velük, amíg a teremtésük egymásutánisága a Teremtés könyvének 1,20-15. fejezetben olvasható. Dr. Henry Morris magyarázata szerint:

"Csak azok az állatok voltak az ember közelségében, és valószínûleg csak azok voltak számára társaságul kijelölve, amelyeket ténylegesen odavezettek hozzá. Ide tartoztak a levegõ madarai, a jószágok (a 20. vers, valószínûleg a háziállatokra vonatkozik) és a mezei élõlények, amelyek az emberi települések közelében élõ kisebb vadállatok lehettek. Nem tartoztak ide a tenger halai, a csúszómászók és az 1Móz 1,24-ben említett földi állatok, amelyek feltételezhetõen az embertõl és a megmûvelt földektõl messze élõ vadállatok lehettek." [1].

Ami a földrajzi helyszínek neveit illeti, fogalmunk sincs, milyen lehetett a Föld domborzata vagy a folyói a Vízözön elõtt, hiszen a Vízözön elõtti világ teljes egészében megsemmisült. Az ekkor elnevezett területek és folyók nem felelnek meg a Vízözön után hasonló névvel illetett helyszíneknek.

A Teremtés 2. fejezetének 18-25-ig terjedõ szakaszának célkitûzése nem az volt, hogy újabb beszámolót adjon, hanem hogy megmutasa, nem volt rokonság vagy bármi ilyesmi Ádám és az állatok között. Egyikõjük sem volt Ádámhoz hasonló, így egyikõjük sem biztosíthatott barátságot vagy társaságot a számára. Hogy miért? Mert nem belõlük fejlõdött ki, hanem “életnek lehellete” volt benne, amelyet Isten teremtett “az õ képére” (1Móz 2,7 és 1,27). Ez többek között azt jelenti, hogy Isten Ádámot egy olyan személynek teremtette, akihez szólhat, és aki válaszolni tud Neki, illetve együttmûködésre képes. Itt is, mint oly sok más helyen, a Biblia puszta kijelentései ütköznek és ellentmondásban állnak az evolúció elképzelésével.

Levonhatjuk tehát azt a következtetést, mely szerint valószínûleg maga Ádám volt a Teremtés könyve 2,4b-5,1 közötti részének szerzõje. Ez az õ saját élményein alapuló beszámolója az édenkerti eseményekrõl, Éva teremtésérõl, az elbukásról, Kain, Ábel és Sét életérõl.

A következõ szakasz, az 5,1b-tõl a 6,9a-ig terjedõ rész, Ádám nemzetségtáblázatát vezeti le Noéig, és így végzõdik: "Noénak ez a története [más szóval családfája]."

Az ezután következõ szakasz, a 6,9b-tõl a 10,1-ig terjedõ rész, a Szivárványról és a Vízözönrõl szóló beszámoló, mely így végzõdik: "Ezek Noé fiainak, Sémnek, Hámnak és Jáfetnek a leszármazottai." A lejegyzés szövegezése azt sugallja, hogy ezt a szakaszt Noé egyik fia írta, mégpedig valószínûleg Sém, mivel Mózes Sém leszármazottja volt. A leírt részletek bensõségessége miatt ezek a fejezetek egy szemtanú beszámolójának tûnnek. Figyeljük csak meg a 8:6-12-ig terjedõ szakaszt, és vegyük észre, mennyire egy szemtanú beszámolójának hitelességrõl árulkodik. Akár Sém naplója is lehetett volna!

Mózes 1. Könyve, 8,6-12:

Negyven nap múlva kinyitotta Nóé a bárka ablakát, amelyet csinált, és kiengedett egy hollót. Az újra meg újra kirepült, meg visszatért, amíg föl nem száradt a víz a földrõl. Kiengedett egy galambot is, hogy lássa: vajon leapadt-e a víz a föld színérõl. De a galamb nem talált helyet a lábának, hogy leszállhasson, ezért visszatért hozzá a bárkába, mert víz borította az egész föld színét. Õ pedig kinyújtotta a kezét, megfogta és bevette magához a bárkába. Várakozott még újabb hét napig, és ismét kiengedte a galambot a bárkából. Estére megjött hozzá a galamb, és ekkor már egy leszakított olajfalevél volt a csõrében. Ebbõl tudta meg Nóé, hogy a víz leapadt a földrõl. Várakozott még újabb hét napig, és kiengedte a galambot, de az már nem tért vissza hozzá.

Az aprólékos részletek egy hiteles szemtanú beszámolójára utalnak.

Jelentõs mennyiségû bizonyosság van tehát arra, hogy a Teremtés könyvének ezen szakaszait az azokban megnevezett személyek írták, abból a célból, hogy egy idõtálló beszámolót készítsenek és adjanak tovább.

Tehát, hiteles történelmi tényekrõl szóló beszámoló-e ez az elsõ 11 fejezet?

Válasz:
Igen, több okból is.

IRODALOMJEGYZÉK

  1. Henry Morris: The Genesis Record, p. 97. Vissza a szöveghez

[Ha ezt a cikket hasznosnak találta, kérjük, fontolja meg, hogy adakozzon. Ezzel segít nekünk abban, hogy ezt a hit-építõ szolgáltatást a jövõben is biztosítani tudjuk Önnek és családjának! Az adomány összege az adóból levonható.]

Fordította: Kozma Kornélia

Írta: Russell Grigg, M.Sc. (Hons.), Creation Ex Nihilo, Dec 93 - Feb 1994, Vol. 16 No. 1, pp. 38-41. Az Creation Ministries International jóvoltából.

Szerzõi jog © 1997, Creation Ministries International jog fenntartva, kivéve a csatolt "Használat és szerzõi jogok" oldalon leírtakat, ahol a ChristianAnswers.Net használói bõséges jogokat kapnak arra, hogy ezeket az oldalakat otthonaikban, személyes bizonyságtevésükben, felekezetükben vagy iskoláikban felhasználják.

ChristianAnswers.Net/hungarian
Christian Answers Network
PO Box 1167
Marysville WA 98270-1167 U.S.A.        

Teremts, fejlds s tudomny ChristianAnswers.Net
CAN Home
Shortcuts
Christian Answers Network HONLAP és TARTALOMJEGYZÉK