What’s New? Katolikus nõvérek - Miért érzi szükségét némelyikük, hogy feladja vallását, hogy követhesse Krisztust?



Egy volt római katolikus, bencés rendi nõvér, Mary Ann Pakiz (volt Mary Laurin nõvér) részletes személyes bizonyságtétele



This article is also available in English: Catholic nuns - Why do some feel it necessary to give up their religion to follow Christ? English Answer
Amikor Mary Ann Pakiz megtért a katolikus egyházba, azt mondták neki, hogy égesse el a King James Bibliáját (a magyar Károlihoz hasonló angol fordítás - a Ford.). Belépett a Bencés Rendbe. Elkötelezettsége ellenére csak évekkel késõbb lett Krisztus igazi követõje. Alább olvasható lebilincselõ története saját szavaival, amelyben elmondja, mire tanították a katolikus egyházban, mi volt ezzel a baj, és hogyan jutott arra a meggyõzõdésre, hogy csak akkor tudja Krisztust igazán követni, ha elhagyja a katolikus egyházat. Elmondja, hogy miért biztos végsõ céljában, a Mennyben.


Nun on bench with others


Isten Igéjének nincs szüksége magán kívül más tekintélyre

Semmi nem helyezhetõ Isten Igéje fölé vagy mellé. Amikor ezt megértettem, szabad lettem. Szabad arra, hogy kutassam a Bibliában az igazságot! és ott megtaláltam az Istenhez vezetõ utat. Az ember Jézus Krisztuson keresztül jut Istenhez, ahogy a Biblia is mondja: "én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam." (János 14,6).

A tekintély kérdése

Sok éven át arra tanítottak, hogy azt higgyem, egyedül a katolikus egyház tanítását kell követnem, s nincs jogom megkérdõjelezni a tanításait. A római katolicizmus azt tanítja, hogy minden hatalom Istentõl jön, de Isten a katolikus rendszert jelölte ki õrállóul a hatalma fölé.

Ezért mindent a katolikus hagyomány és tanítás fényében kell megvizsgálni, hiszen az övék az egyetlen rendszer, amiben az igazság van letétbe helyezve. Egy katolikus nem hihet a Bibliának az egyház jóváhagyása nélkül, ami hitelesíti az írásokat. A római katolikus egyház azt vallja, hogy Isten hatalma nem elegendõ ahhoz, hogy kötelezze az embert a hitre és a meghajlásra, hanem az egyház hatalmát kívánja Isten hatalma fölé helyezni.

Az igazi hit hinni abban, amit Isten mondott, azért, mert õ mondta. Az Istenben való hit: hit Isten Igéjében, a Bibliában, minden más tekintély nélkül. "Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj" (Lukács 4,8).

Katolikus keresztség

A római katolikus ember szerint az üdvözülés alapja a víz és a cselekedetek. A katolikus rendszer fõ tana a keresztségben való újjászületés. Az egyház azt tanítja, hogy akit nem kereszteltek meg, az nem mehet be a mennybe.

1948-ban tértem meg a katolikus egyházba, amikor újrakereszteltek. 1930-ban születtem Finn, Lutheránus meggyõzõdésû bevándorló szülõk gyermekeként. Fejlõdésem éveiben nagy hatást gyakoroltak rám a szomszédaink, akik Jugoszláv és Olasz bevándorlók voltak. Mint példamutató katolikusok, gyakran beszéltek nekünk a hitükrõl, életükben igyekeztek jót cselekedni, amiknek mi gyakran alanyai is voltunk. Szilárd elhatározásuk volt, hogy az egész szomszédságot Róma fennhatósága alá vonják. Azzal fordultak felénk, amit õk igazságnak hittek. õszinték voltak, de õszintén tévedtek.

Fontos, hogy maguk a katolikusok nem ellenségeink, hanem értékes lelkek, akiket Isten szeret, és akik felõl azt parancsolta nekünk, hogy hirdessük nekik az õ kegyelmének evangéliumát.

Az üdvösség kegyelembõl van, nem keresztség és cselekedetek által. A kegyelem meg nem érdemelt szivesség, amiért nem tudunk megdolgozni, és nem érdemeljük meg. "Hiszen kegyelembõl van üdvösségetek a hit által, és ez nem tõletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék." (Efézus 2,8-9).

A hit célja

A katolikus hit forrása az egyház. Célja a hûség az egyházhoz. Ezért ez a hit magában áll. A keresztény ember azonban tudja, hogy az üdvösség egyedül Krisztus munkáján alapul, ami teljes, semmit nem lehet hozzátenni. A keresztény hit forrása a Biblia. Tárgya Jézus Krisztus. Ezért az igazi hit egy személybe vetett hit. Ahhoz, hogy a hit mûködjön, Jézus Krisztus személyéhez kell kötõdnie.

Vak hit

Ahelyett, hogy a Bibliában kerestem volna az igazságot, hogy megbizonyosodjak róla, hogy a katolikus tanítások összhangban állnak-e Isten Igéjével, vakon elhittem és megtettem mindent, amit a pap mondott nekem katolikus tanulmányaim alatt, egy kérés kivételével. Azt kérte, hozzam be a King James Bibliámat a parókiára, amit el kell égetni, mert nem a hivatalos katolikus változat. Ehelyett inkább édesanyámnak adtam.

A képzés alatt a hangsúly a pápai felsõbbségen és tévedhetetlenségen volt. Azt tanították, hogy Krisztus tette meg Pétert elsõ pápának, hogy tévedhetetlen hatalommal vezesse a földi egyházat. A Pápa, mint Krisztus földi képviselõje, vezeti el az embereket, katolikusokat és nem katolikusokat, minden igazságra (Vatikáni Zsinat, 1870).

Most, ahogy mélyebben belegondolok ebbe a tanba, nem találok semmilyen bizonyítékot a Bibliában arra, hogy Krisztus ilyen hatalmat adott volna Péternek és arra sem, hogy az apostolok úgy tekintették volna Pétert, mint aki különleges hatalommal bír. Továbbá Péter tudta volna, hogy õ pápa, és biztosan mondott is volna valamit errõl. Ha tudott róla, hogyan lehet az, hogy nem viselkedett úgy, mint egy pápa?

“Krisztus menyasszonya”

1950-ben újabb lépést tettem, hogy magamat katolikus hatalom alá rendeljem azzal, hogy nõvér lettem a Szent Benedek rendben. Asszisztensként dolgoztam a Bencés nõvérek által üzemeltetett helyi kórházban, és mivel nagy hatással volt rám a többi Bencés nõvér kedvessége a betegekhez és a személyzethez, elhatároztam, hogy én is másokat szolgálva szeretném leélni az életem.

Az elsõ évem, amit a zárdában posztulánsként (szervezetbe felvételét kérõ személyként) töltöttem, életem egyik legboldogabb éve volt. A posztuláns tanítónõnk kedves, igazságos és megértõ volt. Tizennyolc különbözõ korú és hátterû lány volt a csoportunkban. Mindent megtettek azért, hogy a katolikus egyházat szolgálják és Szent Benedek szabályai szerint éljenek. Nagyon jól éreztük magunkat együtt.

Persze voltak komolyabb pillanatok is, amikor a kápolnában imádkoztam és a keresztre felnézve azon gondolkodtam, miért kellett Jézusnak meghalnia a golgotai kereszten. Mielõtt novíciusok lettünk, menyasszonyi ruhában végigmentünk a templom padsorai között, hogy “Krisztus menyasszonyai” legyünk. Mikor készültünk erre az eseményre, nem sok szó esett Jézusról. Inkább a nevünk megváltozása kavarta fel az érzelmeinket. én például Miss Mary Annbõl Benedek rendi M. Laurian nõvér lettem. Krisztus menyasszonya voltam, és alig tudtam Róla valamit azon kívül, hogy Isten Fia volt.

Egy halom jócselekedet

A végsõ fogadalomtétel elõtti öt éves felkészülési idõszakban Szent Benedek szabályzatát, egyházjogot, egyháztörténetet, egy kevés Jezsuita kauzisztriát (a cél szentesíti az eszközt), és a szentek életét tanultunk. A hangsúly az önmegtagadáson és az akaratunk alárendelésén volt annak, akinek a hatalma alatt vagyunk.

Szent Terézt, a Kis Virágot, állították példaképül, hogy az õ Istenhez közeledését kövessük, aminek a lényege a napi gondok “felajánlása” volt jóvátételként saját, illetve mások bûneiért. Azon dolgoztunk, hogy jócselekedeteket halmozzunk fel, amivel Isten elõtt elfogadhatóbbá tesszük magunkat. A magunk készítette áldozatokat ajánlottuk Istennek, mert nem tudtuk, hogy azért juthatunk Istenhez, mert Jézus Krisztus ajánlotta fel magát helyettünk a Golgotán.

Amikor Jézus azt mondta Istennek: "elvégeztem azt a munkát, amit rám bíztál", arra gondolt, hogy amit õ elvégzett a bûnösök helyett, az teljes és nem lehet semmit hozzátenni. (János 17,4).

újra a világban

Tanulmányaink utolsó három évében a csoportból néhányan kijártak a zárdából az egyházmegyébe tanítási gyakorlatra. Aztán nyárra visszajöttünk és nagyon jó volt újra együtt lenni. Szükségem is volt a pihenésre és a kikapcsolódásra, mert ez volt az elsõ évem, amikor 45 diákot tanítottam, negyedikeseket és hatodikosokat vegyesen. Bár nem volt tanári képesítésem, azt mondták nekem, hogy áldás lesz a munkámon, ha engedelmes vagyok.

1955-ben - öt hónappal végsõ fogadalomtételem elõtt - egészségügyi okok miatt elhagytam a zárdát és visszatértem szüleim házába. Visszatérve a civil életbe, folytattam korábbi életemet. Befejeztem az egyetemet, és felsõfokú tanári diplomát szereztem, 1957-ben pedig hozzámentem egy hithû katolikus családból származó férfihez. Isten két gyermekkel áldott meg minket.

A férjem testvére pap az egyházkerületünkben; egy alázatos, aranyos ember, aki verseket ír a természetrõl, Istenrõl és a templomáról.

A megváltás értelme házhoz jön

1972-ben a gyerekeket - akik akkor tíz illetve tizenkét évesek voltak - meghívták a szomszédba egy házi bibliaklubba. Megkérdeztük a pap nagybácsit, elmehetnek-e. Nem izgatta túlzottan a dolog, beleegyezését adta. Ez csak Isten mûve lehetett! Onnantól életünk drámaian megváltozott!

A gyerekek minden nap újabb megtanulandó bibliaversekkel jöttek haza. Ahogy ismételgették õket, Isten megérintette a szívemet és az övéket is. Megtanultam a legfontosabb dolgot magamról, hogy bûnös vagyok, és mint ilyen, Istentõl elválasztott! Mivel Isten nem enged be bûnt és bûnösöket a mennybe, el vagyok veszve! Hogy fogom feldolgozni ezt a problémát?

Biztos akartam lenni benne, hogy halálom után a mennybe jutok. Elhatároztam, hogy tanulmányozni fogom a Bibliát. A János 17,17 - amiben Jézus azt mondja Istennek: "Szenteld meg õket az igazsággal: a te igéd igazság" - volt az elsõ igevers, amit a Szentlélek arra használt, hogy aláássa az eddigi elképzelésemet az üdvösségrõl. A válasz utáni keresésemben elõször az ApCsel 16,3-hoz jutottam: "Higgy az úr Jézusban, és üdvözülsz", majd az ApCsel 4,12-höz: "és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk." A rómaiakhoz írt levélbõl aztán megértettem, hogy Jézus, a keresztfán elszenvedett halálával, kielégítette a Szent Isten által egyébként igazságosan megkívánt ítéletet. "Hiszen azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétõl függetlenül." (Róma 3,28).

Borzalmas volt felismerni azt, hogy annak ellenére, hogy összes bûneimet meggyóntam a papnak és elvégeztem a kirótt penitenciát, egyiktõl sem szabadultam meg! A gyónás egy hamis békét és biztonságérzetet adott, hogy a bûneim megbocsátattak a pap szavai és a penitencia elvégzése által.

Valójában a papnak nincs hatalma megbocsátani a bûnöket, még ha azt állítja is, hogy Jézus nevében van. A bûneink csak úgy lesznek megbocsátva, ha elfogadjuk, hogy Jézus helyettünk ontotta vérét.

    "Mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsõségének. Ezért Isten ingyen igazítja meg õket kegyelmébõl, miután megváltotta õket a Krisztus Jézus által. Mert az Isten õt rendelte engesztelõ áldozatul azoknak, akik az õ vérében hisznek, hogy igazságát megmutassa. Isten ugyanis az elõbb elkövetett bûnöket elnézte" (Róma 3,23-25).

Isten soha nem adott hatalmat arra senkinek, hogy eldöntse valakirõl, a bûnei megbocsáttatnak-e vagy sem, mert õ az egyetlen, aki valóban tudja, mi van annak a valakinek a szívében. Keresésem révén már meg tudtam válaszolni azt a régebben magamnak feltett kérdést, hogy miért halt meg Jézus a kereszten. Az én bûnöm árát fizette ki a halálával! Jézus teljesen átvállalta a mi pokolban letöltendõ halálos ítéletünket.

Igen, a bûneink miatt a poklot érdemeljük. Ne feledd, hogy Isten semmilyen körülmények között nem enged be bûnt, illetve bûnöst a mennybe! Jézus elviselte a büntetést a bûneinkért, hogy mi az örökkévalóságot a mennyben tölthessük Istennel.

Eljött az ideje, hogy döntést hozzak. A Bibliára, mint hitem egyetlen, kizárólagos és végleges alapjára támaszkodva 1973 májusában elfogadtam Jézust Megváltómnak. A háztetõrõl akartam szétkürtölni mindenkinek, hogy mindenki hallja, mit tett érte Jézus helyettes áldozatával és kiontott vérével. "megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket" (János 8,32).

Az igazi keresztény hit és a római rendszer

Miközben bizonyságot tettem katolikus barátaimnak és rokonaimnak, egyre tisztábban láttam, hogy sok lélek örök élete forog veszélyben. Elszomorított a reagálásuk az evangéliumra, mert továbbra is abban hittek, hogy a katolikus az egyetlen igaz egyház, és onnan várták megváltásukat, függetlenül attól, mit mond a Biblia. Azaz úgy nõttek fel, hogy más emberek vagy ember által felállított szabályok gondolkoztak helyettük.

1545-ben a tridenti zsinat a Bibliával egyenértékûnek nyilvánította az egyházi hagyományt. Bálványimádás valamit a Biblia fölé, vagy vele egy szintre helyezni. A “régi kovász” a katolikus rendszerben valójában az, hogy nem fogadja el a Bibliát a hit egyedüli, tökéletes és végsõ alapjának.

Úgy kell néznünk Istent, ahogy Igéjébõl megismerhetõ. Az Atya Isten és a Fiú Isten egy. A János 10,30-ban Jézus azt mondja: "én és az Atya egy vagyunk."

Mivel Jézus Krisztus Isten, a bûneinket lemosta Krisztus vére; csak Krisztus tökéletes vére tudja lemosni õket teljesen és így kielégíteni a szent és igazságos Isten elvárásait. Üdvösségem alapja, megigazulásom alapja Jézus Krisztus tökéletes igazsága, és amikor hit által elfogadom, hogy Krisztus helyettem áldozta oda magát, és magára vette az énrám kirótt halálos ítéletet, akkor Isten ugyanolyan igaznak fog látni, amilyen Krisztus. Azaz, megigazulok, Isten igaznak fogad el.

Én magamban nem vagyok igaz, ezért nem menthetem meg magam, és fent sem tarthatom a megmentettségemet; ezt mind csak Jézus teheti meg! Jézus az én igazságom. Csak “Krisztusban” vagyok igaz. Nem vagyok méltó, hogy magam járuljak Istenhez. Amikor viszont Krisztus segítségével közeledem, méltó leszek rá, mert Isten az õ Fiának tökéletes igazságosságát (jóságát) látja bennem.

A hivõ megigazulása azonnali

A katolikus rendszer tagadja, hogy a Krisztuson alapuló hit által menekülünk meg az üdvösségre, amit ingyen kaphatunk, kegyelem által. Ehelyett azt tanítják, hogy nem csak a Krisztusban való hit, hanem az emellett lévõ jótettek által üdvözülünk.

A katolikus rendszer szerint a hit nem azért igazítja meg a hívõt, mert Krisztus igazságosságán alapul, hanem azért, mert magában az emberben benne rejlõ igazságosságon alapul, ami a keresztség révén került bele, ami képessé teszi az isteni kegyelembõl létezõ katolikus egyház iránti engedelmességre a szentségeken keresztül. Tehát a megigazulás alapja nem a hit, hanem a szentségek.

így a katolikus hívõ megigazulása egy folyamat, mert egyszer újjászületett a keresztségben, azóta pedig újra meg újra megtisztul a gyónás és a penitenciák révén, és növekszik a kegyelemben és a szentségben az egyéb szentségek vétele révén, hogy aztán egy nap majd elég szent legyen ahhoz, hogy bejusson a purgatóriumba!

Így aztán a katolikus hívõ abban hisz, hogy Isten a benne lévõ igazságosság miatt fogadja õt el, ami a keresztségkor lett beleültetve természetfeletti módon, és amit a többi szentség vétele táplál és tart fent. Amikor a katolikus hívõ veszi a szentségekhez tartozó megszentelõ kegyelmet, arra tanítják, hogy saját magából lesz igaz vagy szent, nem Krisztus igazságossága révén.

A misszióterületem

A keresztény hit és a római katolikus rendszer közötti különbség annyira világossá vált elõttem, hogy 1976-ban elhagytam a katolikus egyházat és Bibliában hívõ keresztényekhez csatlakoztam.

Amikor 1973-ban megmenekültem, azt mondtam Istennek, hogy bárhová kész vagyok misszióba menni. Szavamon fogott és 1994-ben elküldött a misszióterületemre - mûvese kezelésre. Elõször is megengedte, hogy a veséim leálljanak, és ezért a túléléshez hetente háromszor mûvese kezelésre kell mennem. E körülmények között is áldom Istent, mert lehetõséget adott nekem, hogy az õ drága kegyelmének evangéliumát megoszthassam súlyos betegekkel, akiknek az Istennel való találkozásra kell felkészülniük.



[Ha ezt a cikket hasznosnak találta, kérjük, fontolja meg, hogy adakozzon. Ezzel segít nekünk abban, hogy ezt a hit-építõ szolgáltatást a jövõben is biztosítani tudjuk Önnek és családjának! Az adomány összege az adóból levonható.]

Fordította: Molnár Csaba
Írta: Mary Ann Pakiz. Felhasználva és átvéve Mary Ann Pakiz The Truth Set Us Free: Twenty Former Nuns Tell Their Stories (1997) (Az igazság megszabadít: Húsz volt nõvér története) címû könyvébõl, engedéllyel. / Szerkesztette: Paul S. Taylor, Films for Christ.

Szerzõi jog 1998, Mary Ann Pakiz. Felhasználva engedéllyel.

Szerzõi jog © 1998, Minden jog fenntartva - kivéve a csatolt "Használat és Szerzõi jogok" oldalon leírtakat, ahol a ChristianAnswers.Net használói bõséges jogokat kapnak ezen oldal felhasználásához otthonaikban, személyes bizonyságtételükben, gyülekezeteikben és iskolákban.

Go to Films for Christ

ChristianAnswers.Net/hungarian
Christian Answers Network
PO Box 1167
Marysville WA 98270-1167        

ChristianAnswers.Net
CAN Home
Shortcuts
Christian Answers Network HONLAP és TARTALOMJEGYZÉK
Go to index page