Mi az Iszlám?
Az iszlám a világ második legnagyobb vallása, több mint egymillió követõvel, akiket muzulmánoknak hívnak. Az iszlám szó igazából Istennek való engedelmeskedést jelent, ezért a muzulmánok az Istennek való minél teljesebb engedelmeskedésre törekednek.
Hol Gyakorolják Az Iszlám Vallást?
Az iszlám az egész földön elterjedt. muzulmánok ugyanúgy megtalálhatók Észak- és Dél-Amerikában, ahogy Nyugat-Európában és Ázsiában, de túlsúlyban találhatók Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában is. Legfõbb otthonuk azonban az úgynevezett „10/40-es ablak” (a 10. és a 40. északi szélesség között, Észak-Afrika keleti szélétõl Ázsia nyugati széléig). A muzulmánok kb. 60%-a ázsiai. Területi megoszlásuk a világ többi részében: Arab világ 22%, szub-Szahara Afrika 12%, Kelet-Európa 5%. A maradék a világban szétszórva él.
Mikor Kezdõdött És Ki Alapította A Vallást?
Az iszlámot egy Mohamed nevû ember alapította, kr.u.610-ban. Mohamed idejében a többistenhit uralkodott. Mohamed - egyik kereskedõ útja során - látomásban egy lényt látott, akit õ angyalnak vélt, aki ezt mondta, „Csak egyetlen Isten van, a neve Allah. Õt imádjátok.”
MI A MUZULMÁNOK SZENT KÖNYVE?
Pont úgy, ahogy a keresztényeknek Bibliájuk, a muzulmánoknak Koránjuk van. Abban hisznek, hogy a Koránt Isten diktálta Mohamednek Gábriel angyalon keresztül. A Korán szerint a muzulmánoknak három másik könyvet is olvasniuk kell: a Tórát (ami az Ószövetség elsõ öt könyve), a Zaburt (ami Dávid Zsoltárai), és az Injeel-t (Krisztus evangéliumát).
HOL JÖNNEK ÖSSZE A MUZULMÁNOK?
A muzulmánok világszerte Péntekenként, mecsetekben gyûlnek össze. A mecsetek olyan épületek, ahol férfiak (és, az országtól függõen, néha nõk) Istenhez imádkoznak. Ima idején a mecsetben minden muzulmán Mekka - az Iszlám szülõhelye - felé fordul, ahol Mohamednek a látomása volt. Ahol a férfiak és nõk együtt imádkoznak, ott rendszerint a férfiak vannak elõl, a nõk pedig hátul.
MIBEN HISZNEK A MUZULMÁNOK?
A muzulmánok egy Istenben hisznek, akinek neve arabul Allah. Hisznek a jó és rossz angyalokban. A sátánban is hisznek. Mindannyian hiszik az Ítélet Napját, amikor Isten az embereket a mennybe vagy a pokolba küldi. Tudomásul veszik, hogy Isten sok prófétát küldött a földre, beleértve Ádámot, Ábrahámot, Mózest, Dávidot… sokakat a keresztény szent emberek közül. Azt is hiszik, hogy Izmael (az Arab világ atyja), nem pedig Izsák, kapta az ígéretet Ábrahámon keresztül Istentõl; ez segít megmagyarázni, miért hiszik az Arab muzulmánok, hogy a Szentföld iránti igényük Istentõl kapott joguk.
Úgy Hangzik, Hogy Az Iszlám Nagyon Hasonló A Kereszténységhez. Igaz Ez?
Habár a két vallás megegyezik néhány kifejezésben, néha még a teológia szempontjából is (mint pl. Isten egy), az Iszlám alapvetõen különbözik a kereszténységtõl. Az iszlám egy tetteken alapuló vallás, míg a kereszténység a hiten keresztüli, kegyelem általi megváltáson alapul, ami Krisztus kiontott vérének az eredménye. Az iszlámban, ha Isten meg akar bocsátani egy bûnt, egyszerûen azt mondja, „meg van bocsátva”. A kereszténység felismeri a vér kiontásának szükségességét a bûn megbocsátához (Zsidók 9,22).
Mit Gondolnak A Muzulmánok Jézusról?
Minden muzulmán hiszi, hogy Jézus szûztõl született és hogy nagy próféta volt - de azért ember volt. Hiszik, hogy Isten küldte, hogy segítsen az embereknek engedelmeskedni Istennek. Az iszlám állítja, hogy Jézus gyermekként beszélt, betegeket gyógyított és halottakat támasztott fel. A Korán úgy beszél Jézusról, mint Isten lehelletérõl, Isten lelkérõl, Isten életérõl és Isten igéjérõl. A muzulmánok nem hiszik, hogy Jézus meghalt a kereszten, hanem pont megölése elõtt Isten felvitte a mennybe és valaki más (talán Júdás) helyettesítette a kereszten. Hiszik, hogy Jézus vissza fog térni a földre, hogy segédkezzen az utolsó ítéletnél, és megerõsítse, hogy az iszlám az igazi és végleges vallás minden ember számára. (Igen, a muzulmánok hisznek Krisztus második eljövetelében!)
Hogyan Képzelik A Muzulmánok A Megmenekülést?
Az iszlám, mint tetteken alapuló vallás, elvárja híveitõl, hogy kiérdemeljék a mennybe jutást a hit öt alappillérének teljesítésével. Ezek: (1) A hitvallás elmondása. A muzulmánoknak meg kell vallaniuk, hogy „Nincs más Isten, mint Allah, Mohamed pedig az Isten prófétája.” (2) Imádkozás. A muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk, röviddel napkelte után, a délelõtt közepén, délben, a délután felénél és naplemente után. (3) Alamizsna adása. A muzulmánoknak jövedelmük kb. 2.5%-át kell adniuk. (4) Böjtölés a Ramadán alatt. Egy holdhónapig, napkeltétõl napnyugtáig, a muzulmánoknak meg van tiltva, hogy bármi lemenjen a torkukon. Elvileg, a jó muzulmán még a nyálát is kiköpi. Aztán napnyugtától napkeltéig olyan sokat vagy keveset ehetnek, amennyit csak akarnak. Így fejlesztenek ki magukban fegyelmet és együttérzést a szegénnyel. Az úton lévõknek, kisgyermekeknek és terhes vagy szoptató anyáknak nem kell megtartaniuk a böjtöt. (5) Zarándokút Mekkába. Minden muzulmánnak, aki anyagilag megteheti, egyszer életében el kell mennie az Iszlám szülõhelyére.
Van Garanciájuk A Muzulmánoknak A Megváltásra?
A muzulmánok nem lehetnek biztosak abban, hogy megmenekülnek. Azt mondják neked, hogy egy jó angyal ül az egyik válladon, egy rossz pedig a másikon. Ezek feljegyzést vezetnek a jó és rossz tetteidrõl. Ha az Ítélet Napján a rossz tetteid súlyosabbak a jóknál, a pokolra jutsz. Ha viszont fordítva van, lehet, hogy a mennybe jutsz. (Szerintük Isten, mivel mindenható, kedve szerint cselekedhet, mégha nagyon jóságos voltál is. Azt remélik, Istennek nem lesz „rossz napja” az Ítéletkor.) A harmadik lehetõség, hogy a pokolra jutsz, levezekled a bûneidet egy ideig, és aztán bemehetsz a mennybe. Az egyetlen út, ahogy a muzulmánok biztosan a mennybe juthatnak, a „dzsihád”. Habár ezt sokszor „szent háborúnak” fordítják, szó szerint azt jelenti, „erõfeszítés Istenért”. Valaki dzsihádban lehet egy Iszlámról szóló könyv megírásával vagy mikor elmondja hitét, hogy másokat is az Iszlámra térítsen vagy az Iszlám céljaiért való fizikai harccal. Ha egy muzulmán dzsihádban hal meg, garantáltan a mennybe jut.
Növekszik Az Iszlám?
Igen, az iszlám évi kb. 3%-al növekszik. 1900-ban a muzulmánok a világ populációjánaknak kb. 12.4%-át alkották. 2000-re ezt a számot 21.5%-ra becsülik. Ez nagyrészt a biológiai terjeszkedés eredménye, mivel a muzulmánoknak rendszerint nagy családjaik vannak.
Változó Az Iszlám?
Igen, az iszlám nagyon változó a világ különbözõ tájain. Habár a muzulmánok határozottan „egy vallás”-hoz tartozó testvéreknek írják le magukat, az Indonéziában gyakorolt iszlám nagyon eltér a Szaud-Arábiában, Kazasztánban, Iránban vagy Marokkóban gyakorolttol.
Mi A Különbség A Siíta És A Szunnita Iszlám Között?
E két fõ szekta között az a különbség, hogy nem egyeznek meg Mohamed törvényes leszármazottait illetõen. A muzulmánok kb. 85%-a szunnita és csak 10%-uk siíta. (A maradék 5% más kis szekták között oszlik meg.)
Minden Muzulmán Radikális?
Nem. Habár a siíták radikálisabbak, az átlag muzulmán olyan, mint az átlag keresztény. Eleget tudnak, hogy muzulmánnak hívják magukat, de lényegében materialisták, jó munkát akarnak és remélik, hogy jó és kényelmes életet élnek.
Értik A Muzulmánok, Hogy Mirõl Szól A Kereszténység?
A szerte a világon élõ átlag muzulmánok borzalmasan félreértik a kereszténységet. Ez nagyrészt annak köszönhetõ, hogy információik a kereszténységrõl leginkább mozifilmekbõl és olyan sorozatokból származik, mint pl. a Dallas. Mivel úgy hiszik, hogy Amerika keresztény ország, ezért szerintük minden, ami Amerikából jön, keresztény.
Hogyan Nézik A Kereszténységet?
A muzulmánok szerint a keresztények három istenben hisznek: Istenben az Atyában, Istenben a Fiúban és Istenben az Anyában (Máriában). Szerintük a keresztények és a zsidók megváltoztatták a Bibliát, ezért - habár a Korán elismeri Krisztus evangéliumát, Mózes tóráját és Dávid Zsoltárait - a meglévõ példányok nem megbízhatóak. Bármely esetben a Korán felülbírálja. A Nyugatról és a nyugati médiákból jövõ pornográfia miatt a kereszténységet egyenlõvé teszik a szabad szexszel, kábítószerekkel, alkohollal, nemi erõszakkal, válással… a Nyugat gonoszságaival. Ez a hamis kép meggyõzi õket arról, hogy az iszlám a végsõ és igaz vallás minden ember számára.
Történt E Már Valami, Hogy A Muzulmánok Az Egyetlen Igaz Istenhez Térjenek Krisztuson Keresztül?
Habár az elmúlt években óriási növekedés volt a muzulmánok között dolgozó keresztények számában, még mindig sok a tennivaló. Észak-Afrikában még mindig csak egy misszionárius jut durván minden 2 millió muzulmánra. Észak-Indiában ugyanez a szám egy misszionárius minden 5 millió muzulmánra. Az egész világot nézve átlagban 1 misszionárius jut minden 1 millió muzulmánra.
Miért Olyan Nehéz A Muzulmánokat Krisztushoz Segíteni?
A tényezõk, amik egy muzulmánot a vallásához kötnek, általában 10%-ban teológiaiak és 90%-ban kultúrálisak. A muzulmánoknak egy nagyobb csoportba kell beleilleniük, hogy biztonságban és valahova tartozóknak érezzék magukat. Ez lehet egy nagyobb család, barátok hálózata, stb. Ebben a „közösségben” (ezt a muzulmánok „umma”-nak hívják) nagy biztonságban vannak. Ha bármikor munkanélküliek lesznek, semmi gond. A „közösségük” segít, amig új munkát találnak. Amikor a muzulmánok szembekerülnek Krisztus követeléseivel, lehet, hogy elfogadják, mint igazságot, de jobban félnek a „közösség” elhagyásától, mint attól, hogy nem az igazságot követik. A muzulmánoknak elõször egy keresztény „közösséget” kell találniuk, mielõtt elhagyhatnák a muzulmán „közösséget”. A legtöbb muzulmán területen pedig nem található elfogadható keresztény „közösség”, ami nagyon megnehezíti a muzulmánoknak Krisztus követését.
Kezdenek A Muzulmánok Krisztus Ismeretére Jutni?
Pontosan így van! Több muzulmán vetette hitét Krisztusba 1970 óta, mint a muzulmánok között végzett misszió egész eddigi történetében. Isten új munkát végez a muzulmánok között és új fejezetet ír egyháza törtnelmében.
Hogyan érhetem el a muzulmánokat Jézus Krisztus szeretetével? A muzulmánok között végzett misszióról további információért az alábbi címre írj:
[Ha ezt a cikket hasznosnak találta, kérjük, fontolja meg, hogy adakozzon. Ezzel segít nekünk abban, hogy ezt a hit-építõ szolgáltatást a jövõben is biztosítani tudjuk Önnek és családjának! Az adomány összege az adóból levonható.]
Fordította: Molnár Csaba
Írta: Frontiers, közreadta Films for Christ.
Szerzõi jog © 1996, Minden jog fenntartva - kivéve a csatolt„Használat és Szerzõi jogok” oldalon leírtakat, ahol a ChristianAnswers.Net használói bõséges jogokat kapnak ezen oldal felhasználásához otthonaikban, személyes bizonyságtételükben, gyülekezeteikben és iskolákban.
ChristianAnswers.Net/hungarian
