Hogyan juthat el hozz nk a fény olyan csillagokt˘l, amik t”bb milli˘ fényévre vannak a vil gegyetemben, ami, a Biblia  llĄt sa szerint csak néh ny ezer éves?

Néh ny csillag t”bb milli˘ fényévre van. Mivel egy fényév az a t vols g, amit a fény egy év alatt tesz meg, ez azt jelenti, hogy a vil gegyetem nagyon ”reg?

Minden fiatal f”ldre/vil gegyetemre utal˘ biblikus és tudom nyos bizonyĄték ellenére ez m r j˘ ideje problém t jelent. Azonban az eredet b rmilyen tudom nyos megértése mindig kutat si lehet ségeket hordoz—problém kat, amiket meg kell oldani. Sohasem lehet teljes tud sunk, és ezért mindig lesznek tanulni val˘ dolgok.

Egy, a mŁltban haszn lt magyar zat meglehet sen bonyolult volt, szerepelt benne Riemann-féle felszĄneken (az r, egy absztrakt, matematikai form ja) utaz˘ fény. Azon tŁlmen en, hogy nehéz megérteni, Łgy t nik, hogy egy ilyen magyar zat nem is igaz, mivel ez azt jelentené, hogy mindenb l kett t kellene l tnunk.

Teremtett fény?

Tal n a leggyakrabban haszn lt magyar zat, hogy Isten a fényt „Łt k”zben” teremtette azért, hogy d m azonnal l thassa a csillagokat, anélkl, hogy még a legk”zelebbieknek a fényére is évekig kellett volna v rnia, hogy elérjék a f”ldet. J˘llehet nem szabad korl toznunk Isten hatalm t, ennek van néh ny igen nagy nehézsége.

Ez azt jelentené, hogy ha b rmikor egy nagyon t voli objektum viselkedését figyelnénk, amit l tunk megt”rténni, val˘j ban sohasem t”rtént volna meg. Péld ul mondjuk, l tunk egy objektumot egy milli˘ fényév t vols gban, ami p”rg nek t nik; vagyis, a fény, ami eljut a teleszk˘punkba, ezt az zenetet hordozza „r”gzĄtve” ezt a viselkedést. Azonban, e szerint a magyar zat szerint az a fény, amit most észlelnk, nem a csillagb˘l ered, hanem „Łt k”zben” lett létrehozva, hogy Łgymondjam.

Mindez azt jelentené egy 10.000 éves vil gegyetem esetében, hogy b rmi, amit t”rténni l tunk t”bb mint k”rlbell 10.000 fényévnyi t vols gban, egy gigantikus, val˘j ban meg nem t”rtént képbemutat˘ része és olyan objektumokat mutat neknk, amelyek tal n nem is léteznek.

Hogy még jobban megmagyar zzam a problém t, gondoljunk egy felrobban˘ csillagra (szupern˘v ra) ami, mondjuk pontosan bemért 100.000 fényév t vols gra van. Emlékezzen, hogy ezt a magyar zatot egy 10.000 éves vil gegyetem esetében haszn ljuk. Amint a f”ldi csillag sz ezt a felrobban˘ csillagot figyeli, nem csak egy fénynyal bot észlel. Ha az lenne minden, akkor egy ltal n nem jelentene gondot azt mondani, hogy Isten létrehozhatott egy egész fotonl ncot (fény részecskéket/hull mokat) amelyek m r Łton voltak

Azonban, amit a csillag sz észlel amellett egy jellemz , nagyon speci lis vari ci˘s minta a fénynyal bban, ami mutatja neki azokat a v ltoz sokat, amik v rhat˘an kĄsérnek egy ilyen robban st—események bej˘solhat˘ sorrendjét, beleértve neutrin˘kat, l that˘ fényt, r”ntgen sugarakat és gamma sugarakat. A fény nyilv nval˘an val˘s eseményt r”gzĄt inform ci˘kat hordoz. A csillag sznak teljesen igaza van, ha ezt az „zenetet” a tényleges val˘s got képvisel ként értelmezi—Łgy, hogy tényleg volt egy ilyen objektum, ami felrobbant a fizika t”rvényeinek megfelel en; n tt a fényereje, r”ntgen sug rz st bocs tott ki, elhalv nyult, és Ągy tov bb, mindezt ”sszhangban ugyan azokkal a fizikai t”rvényekkel.

Minden, amit l t ”sszhangban van ezzel, a csillagb˘l sz rmaz˘ spektrum mint kat beleértve, ami a „kémiai al Ąr s t” adja a benne lev elemeknek. Azonban az „Łt k”zben létrehozott fény” magyar zat azt jelenti, hogy az eseményeknek ez a felvett zenete, az r”n  t sug rozva, m r benne kellett, hogy legyen a fénynyal bban a teremtésének pillanat t˘l vagy pedig kés bb lett belehelyezve a fénynyal bba, anélkl, hogy valaha is abb˘l a t voli pontb˘l sz rmazott volna. (Ha egy csillagb˘l indult—feltételezve, hogy tényleg volt ilyen csillag—ez még mindig 90.000 fényév t vols gra lenne a f”ldt l.)

Hogy ennyire részletes jelsorozatot teremtsen a f”ldet elér fénynyal bok form j ban, olyan jeleket, amelyek l tsz˘lag val˘s események sorozat b˘l sz rmaznak, de val˘j ban nem, annak nincs semmi hihet célja. Ez valami olyasmi, mintha azt  llĄtan nk, hogy az Isten szikla k”vleteket hozott létre, hogy bolondd  tegyen, vagy hogy ellen rizze hitnket, és hogy ezek semmi val˘s gosat sem képviselnek (val˘s  llatot vagy n”vényt, ami élt és meghalt a mŁltban). Ez egy igen furcsa becsap s volna.

A fény mindig ugyan azzal a sebességgel haladt?

Egy kézenfekv megold s lenne, ha a fény nagyobb sebesség lett volna a mŁltban, lehet vé téve, hogy ugyan azt a t vols got gyorsabban tegye meg. Ez el sz”r egy tŁl kényelmes alkalmi magyar zatnak t nt. Ekkor, néh ny évvel ezel tt az Ausztr liai Barry Setterfield ismét el térbe hozta a kérdést, megmutatva, hogy az elmŁlt k”rlbell 300 év sor n a fény sebességének (c) t”rténelmi megfigyeléseiben cs”kken tendenci t lehet megfigyelni. Setterfield (és kés bbi t rsszerz je, Trevor Norman) sz mos bizonyĄtékot hozott fel ennek az elméletnek a védelmében.[1] Azt gondolt k, hogy befoly solta volna a radiometriai mérések eredményét és még a t voli galaxisokb˘l érkez fény v”r”s eltol˘d s t is ez okozta volna, j˘llehet ezt az ”tletet kés bb a vissz j ra fordĄtott k, és m s m˘dosĄt sokat is végeztek.

Sok vita t”rt ki oda-vissza ugyan olyan tehetséges emberek k”z”tt a teremtés hĄvei k”rében arr˘l, hogy a statisztikai bizonyĄték val˘ban t mogatja-e a c cs”kkenést („cdk”) vagy nem.

A legnagyobb nehézséget azonban az elmélet bizonyos fizikai k”vetkezményei jelentik. Ha c olyan temben cs”kkent, ahogy Setterfield aj nlotta, akkor ezeket a k”vetkezményeket még mindig észlelnnk kellene a t voli galaxisok fényében, de nyilv nval˘an nem Ągy van. R”viden, az elmélet védelmez i k”zl senki sem volt képes minden felvet d”tt kérdést megv laszolni.

Egy Łj Teremtés kozmol˘gia

Mindazon ltal, a c-cs”kkenés elmélet sok gondolkod sra ”szt”nz”tt a kérdésr l. Egy teremtés fizikus Dr. Russell Humphreys azt  llĄtja, hogy kisebb nagyobb megszakĄt sokkal egy évet t”lt”tt azzal, hogy a cs”kken c elméletet m k”désbe hozza, de sikertelenl. A folyamat k”zben azonban ihletet kapott arra, hogy létrehozzon egy Łj teremtés kozmol˘gi t, ami megoldani l tszik a felmerl konfliktus gondj t a Biblia vil gos és ellentmond st nem t r tanĄt s val a nem régi teremtésr l.

Ezt az Łj kozmol˘gi t aj nlj k mint a „nagy robban s” elmélet teremtés centrikus alternatĄv j t. tment a min sĄt kritikusok t rs kritik j n az 1994-es Pittsburgh-i Nemzetk”zi teremtés Konferenci n.[2] A fiatal f”ld teremtés elméletesek ˘vatosak voltak a modellel szemben,[3] ami nem meglep , egy ilyen, az ortodox nézetekt l val˘, l that˘an radik lis elt volod s esetén, de Humphreys megv laszolta a felvetett problém kat.[4] Az ”reg univerzum és a „nagy robban s” hĄvei elsz ntan ellenezték az Łj kozmol˘gi t és azt  llĄtj k, hogy hib kat tal ltak benne.[5] Azonban Humphreys képes volt megvédeni, és tov bbfejleszteni modelljét.[6] A vita kétség kĄvl folytat˘dni fog.

Az ilyen fajta fejl dés, amikor egyfajta teremtés elméletet, a c-cs”kkenést egy m sik legy z, a tudom ny egészséges szemlélete. Az alap bibliai keret nem megc folhat˘, szemben a gyarl˘ emberek v ltoz˘ nézeteivel és modelljeivel, amint az adatok megértését keresik ezen a kereten bell (az evolucionist k szintén gyakran megv ltoztatj k abbeli nézeteiket, hogy hogyan hozt k létre a dolgok saj t magukat, de soha azt, hogy vajon megtették-e).

Egy kulcs

Hadd vil gĄtsak r  r”viden, hogy hogyan l tszik az Łj kozmol˘gia megoldani a csillagfény problém t, miel tt elmagyar znék néh ny el zetes pontot egy kicsit részletesebben. Tételezzk fel, hogy az az id , ami valamely adott t vols g megtételéhez kell, az a t vols g, amit akkor kapunk, ha a t vols got elosztjuk az utaz s sebességével. Vagyis:

Id = T vols g (osztva) Sebességel

Amikor ezt t voli csillagok fényére alkalmazzuk, a kapott id milli˘ éveket tesz ki. Néh nyan megpr˘b lt k a t vols gokat megkérd jelezni, de ez a v lasz nem tŁl val˘szĄn.[7]

A csillag szok sz mos kl”nb”z m˘dszert haszn lnak a t vols gok méréséhez és semelyik t jékozott teremtés hĄv sem  llĄtan , hogy b rmelyik hiba olyan hatalmas lehetne, hogy péld ul t”bb milli rd fényév ezrekre cs”kkenne. Szil rd bizonyĄték van r , hogy a mi saj t TejŁt Rendszernk 100.000 fényév keresztmetszet !

Ha a fény sebessége (c) nem v ltozott, az egyetlen tényez a képletben, amit v ltozatlanul hagytunk, maga az id . Val˘j ban Einstein relativit s elmélete m r évtizedek ˘ta  llĄtja a vil gnak, hogy az id nem egy  lland˘.

Két dolgot hisznk (kĄsérleti bizonyĄtékokkal al t masztva), hogy eltorzĄtja az id t a relativit s elmélet szerint—az egyik a sebesség, a m sik a gravit ci˘. Einstein  ltal nos relativit s elmélete, a legjobb gravit ci˘s elmélet, ami napjainkban létezik, azt jelzi, hogy a gravit ci˘ eltorzĄtja az id t.

Ezt a hat st kĄsérletileg sokszor megmérték. Magas épletek tetején, ahol a gravit ci˘ egy kicsit kisebb, az ˘r k gyorsabban j rnak, mint a f”ldszintiek, épp ahogy megj˘solt k az  ltal nos relativit s elmélet egyenletei( R).[8]

Amikor az anyag koncentr ci˘ja elég nagy (elég s r ), a gravit ci˘s torzĄt s is olyan hatalmas lehet, hogy b rmely fényhull m, ami megpr˘b l kisz”kni a nagyerej gravit ci˘s vonz sb˘l, visszahajlik ”nmag ba. A kisz”k fénysugaraknak ez a hi nya egy l thatatlan hat rt hoz létre az anyag k”rl, amit 'eseményhorizontnak' hĄvnak. Az eseményhorizontn l az id sz˘ szerint meg ll.

Kl”nb”z feltételezések haszn lata…

Dr. Humphreys' Łj teremtés kozmol˘gi ja sz˘ szerint az R egyenleteinek „hozadéka” addig, amĄg azt feltételezzk, hogy a vil gegyetemnek van hat ra. M s szavakkal, ha van k”zpontja és széle—akkor, ha ki kellene utaznia az rbe, és végezetl egy olyan helyre érne, ami ut n m r nincs t”bb anyag. Ebben a kozmol˘gi ban a f”ld a k”zponthoz k”zel van.

Lehet, hogy mindez j˘zan észnek t nik, és val˘ban az is, de minden vil gi („nagy robban s”) elmélet tagadja. ™nkényesen feltételezik (minden tudom nyos szkségszer ség nélkl), hogy a vil gegyetemnek nincs hat ra—nincs széle és nincs k”zpontja. Ebben a feltételezett vil gegyetemben, minden galaxist m s galaxisok vesznek k”rl, melyek egyenl en oszlanak el minden ir nyban (meglehet sen nagy sk l n), és ezért minden nett˘ gravit ci˘s er kiegyenlĄt dik.

Azonban ha a vil gegyetemnek vannak hat rai, akkor van egy nett˘ gravit ci˘s hat s a k”zpont felé. A széleken elhelyezett ˘r k m s sebességgel j rn nak, mint a f”ld”n lev ˘r k. M s szavakkal, m r nem elég azt mondani, hogy az Isten hat nap alatt teremtette a vil got. Bizonyosan ezt tette, de melyik ˘ra szerinti hat nap alatt? (Ha azt mondjuk „Isten ideje szerint” akkor nem vesszk figyelembe, hogy az id n kĄvl van és a végér l l tjuk a kezdetet.)[10]

gy t nik, hogy megfigyelésen alapul˘ bizonyĄtéka van annak, hogy a vil gegyetem t gult a mŁltban, amit sz mos kifejezés is al t maszt, amit Isten haszn l a Bibli ban, hogy tudtunkra hozza, hogy a teremtéskor „kinyŁjtotta”[11] (m s versek szerint „kiterjesztette”) a mennyeket.

Ha a vil gegyetem nem sokkal nagyobb, mint amit mi meg tudunk figyelni, és ha a mŁltban mind”ssze 50-szer volt kisebb, mint most, akkor az R-en alapul˘ tudom nyos dedukci˘ azt jelenti, hogy, ki kellett t gulnia a kor bbi  llapot b˘l, amikor még eseményhorizont vette k”rl (egy feltétel, amit technikailag „fehér lyuknak” hĄvnak—ami nem m s, mint egy megfordĄtott fekete lyuk, valami olyasmi, amit megenged az R).

Mik”zben az anyag ki ramlott ebb l az eseményhorizontb˘l, a horizontnak mag nak ”ssze kellett esnie—végezetl semmivé. Ezért egy ponton ez a f”ld (egy ett l t voli ponthoz viszonyĄtva) majdnem befagyott volna az id ben . Egy f”ldi megfigyel semmiféle kl”nbséget sem „érezne”. „vmilli rdok”  lln nak rendelkezésre (azon a referenci n bell, amelyben a mély rben utazik) a fénynek, hogy elérje a f”ldet, a csillagoknak, hogy ”regedjenek, stb.—mialatt kevesebb, mint egy hétk”znap telik el a f”ld”n. Ez a hatalmas gravit ci˘s id eltol˘d s tudom nyosan elkerlhetetlennek l tszana, ha egy hat rokkal rendelkez vil gegyetem terjedt ki jelent sen.

Az egyik értelmezés szerint, ha a f”ldi megfigyel k ebben az adott id pontban kinézhettek volna és „l tt k” volna a sebességet, amivel a fény feléjk mozgott kint az rben, akkor Łgy t nt volna nekik, mintha sokkal gyorsabban haladna, mint c. (R ad sul a galaxisok gyorsabban l tszottak volna forogni.) Azonban ha egy megfigyel kint tart˘zkodott volna a mély vil g rben a fény sebességét mérve, sz m ra ez még mindig csak c-vel haladt volna.

T”bb részletet is meg lehet tudni err l a kozmol˘gi r˘l laikus szinten a k”nyvben amit Dr. Humphreys Ąrt Csillagfény és Id cĄmmel, amiben a technikai dolgozat nak m solatai is megtal lhat˘k az egyenletek bemutat s val.[12]

Szerencse, hogy nem a teremtés hĄv k tal ltak ki olyan koncepci˘kat, mint gravit ci˘s id torzul s, fekete és fehér lyukak, eseményhorizontok, stb., vagy val˘szĄn leg azzal v doln nak, hogy manipul ljuk az adatokat, a problém k megold sa érdekében. Ebben a kozmol˘gi ban az az érdekes, hogy olyan matematik n és fizik n alapszik, amit teljesen elfogad minden kozmol˘gus ( ltal nos relativit s), és hogy azt feltételezi (nagyj b˘l minden fizikussal egytt), hogy a mŁltban t gul s volt (j˘llehet, nem valami képzeletbeli kicsi pontb˘l). Nincs szksége „feljavĄt sra”—az eredmények „kij”nnek” amennyiben valaki felhagy azzal az ”nkényes kiindul˘ponttal, amit a nagy robban s hĄv k haszn lnak (a hat rtalan kozmosz ”tletével, amit Łgy is hĄvhatn nk „amit a szakért k nem mondanak el a 'nagy robban sr˘l'”).

Ez az Łj kozmol˘gia Łgy t nik, egy nekifut sra megmagyar z minden megfigyelést, amit a „nagy robban s” al t maszt s ra haszn ltak, beleértve a n”vekv v”r”seltol˘d st és a kozmikus mikrohull mŁ h ttérsug rz st, anélkl, hogy az adatokat, vagy a fiatal f”ld bibliai tanŁs g t megsértené.

vatoss g

B r ez egy izgalmas hĄr, a gyarl˘ ember minden elmélete, nem sz mĄt, mennyire j˘l illik az adatokhoz, a j”v beni felfedezések fényében vagy tértékelést igényel vagy felhagynak vele. Amit  llĄthatunk, az a k”vetkez : ebben a pillanatban egy hihet mechanizmust mutattunk be, figyelemremélt˘ megfigyelési és elméleti al t maszt ssal.

Mi lenne, ha soha senki nem gondolt volna a gravit ci˘s id torzul s lehet ségére? Sokan Łgy érezték volna, hogy musz j egyetértenik azokkal a tud˘sokkal (néh ny keresztényt is beleértve); hogy nincs lehetséges megold s—a eltelt évmilli˘k tények, és a Bibli t „Łjra kell értelmezni” (fel kell javĄtani), vagy egyre ink bb el kel utasĄtani. Val˘j ban sokan srgették a keresztényeket, hogy felhagyjanak a Biblia vil gos tanĄt s val a nem régi teremtésr l, ezek miatt a „tagadhatatlan tények” miatt. Ez az Łjraértelmezés azt is jelenti, hogy el kell fogadni azt, hogy évmilli rdokig volt m r hal l, betegség, és véront s d m el tt is, ez ltal megsemmisĄtve a teremtés/Buk s/helyre llĄt s keretet, amin bell az jsz”vetséget mutatja be a Biblia.

Azonban még e nélkl az Łj ”tlet nélkl is, egy ilyesfajta megk”zelĄtés mindig rosszul kital lt volna. A Biblia tekintélyét sohasem szabad ugyan Łgy kétségbe vonni, mint az emberiség „tudom nyos” aj nlatait. Egyetlen kicsi, kor bban ismeretlen tény vagy egyetlen v ltoz s a kiindul˘ feltevésben drasztikusan megtudja v ltoztatni az egész képet, Łgy hogy ami „tény” volt, t”bbé m r nem az.

Erre érdemes emlékezni, amikor a nehézségek m s terleteivel foglalkozunk, amik, a Genezis teremtés sz mottev bizonyĄtékai ellenére még mindig fennmaradnak. Csak az Istennek van végtelen tud sa. Azzal, hogy a tudom nyos kutat sunkat arra a feltételezésre alapozzuk, hogy az szava igaz, (nem pedig arra, hogy hamis, vagy lényegtelen) a mi tudom nyos elméleteink hosszŁt von sokkal ink bb fogj k pontosan leĄrni a val˘s got.

L bjegyzetek

1. T.G. Norman and B. Setterfield, The Atomic Constants, Light and Time (mag nkiad s, 1990).
2. D.R. Humphreys, „Progress Toward a Young-earth Relativistic Cosmology,” Proceedings 3rd ICC, Pittsburgh, 1994, pp. 267-286.
3. J. Byl, „On Time Dilation in Cosmology,” Creation Research Society Quarterly, 1997, 34(1):26-32.
4. D.R. Humphreys, „It's Just a Matter of Time,” Creation Research Society Quarterly, 1997, 34(1):32-34.
5. S.R. Conner and D.N. Page, „Starlight and Time is the Big Bang,” CEN Technical Journal, 1998, 12(2):174-194.
6. D.R. Humphreys, „New Vistas of Space-time Rebut the Critics,” CEN Technical Journal, 1998, 12(2):195-212.
7. Sok milli rd csillag létezik, sok k”zlk épp olyan, mint a mi napunk, a bel lk érkez fény elemzése alapj n. Ilyen nagy sz mŁ napot hatalmas rben kell elosztani, kl”nben mindannyian megslnénk.
8. Az R bizonyĄthat˘ haszn lhat˘s ga a fizik ban lev laszthat˘ bizonyos „filoz˘fiai csomagt˘l”, amit néh nyan jogosulatlanul hozz csatoltak és amit néh ny keresztény ellenzett.
9. Az ilyen objektumot „fekete lyuknak” hĄvjuk.
10. Teremtés 1:1; Prédik torok 3:11; zsai s 26:4; R˘maiak 1:20; Tim˘teushoz I. 1:17; és A zsid˘khoz 11:3. rdekes m˘don az R szerint az id nem létezik anyag nélkl.
11. Péld ul, zsai s 42:5; Jeremi s 10:12; Zakari s 12:1.
12. D. Russel Humphreys, Starlight and Time (Green Forest, AR: Master Books, 1994).

[Ha ezt a cikket hasznosnak találta, kérjük, fontolja meg, hogy adakozzon. Ezzel segít nekünk abban, hogy ezt a hit-építõ szolgáltatást a jövõben is biztosítani tudjuk Önnek és családjának! Az adomány összege az adóból levonható.]

V s rl s on-line

Editor, Don Batten, Ph.D. / Írta: Ken Ham, Jonathan Sarfati, és Carl Wieland, adapt lta: The Revised & Expanded Answers Book (Master Books, 2000). (T rsszerkeszt a ChristianAnswers.Net publik ci˘ sz m ra: Paul S. Taylor.)

Forr s: Creation Ministries International

Copyright © 1996, 2002, Creation Ministries International, Minden jog fenntartva—kivéve a mellékelt„Felhaszn l si és m sol si jogok” oldalon leĄrtakat, ami a ChristianAnswers.Net felhaszn l˘i sz m ra kedvezményes jogokat biztosĄt, hogy felhaszn lhass k ezeket az oldalakat otthon, személyes tanŁskod sra, templomban és iskol kban. Az illusztr ci˘k és a formatervezés szerz i jogai, 1999, Films for Christ

ChristianAnswers.Net/hungarian